Wosinsky Mór Oktatási Intézmény

Cím: 7130 Tolna Bartók Béla u. 23.
Tel.: 74/440-065, 74/540-027
E-Mail: wmoi.wosinsky@tolna.hu

Széchenyi Suli

Cím: 7130 Tolna, Kossuth L. u. 6.
Tel.: 74/440-201
E-Mail: wmoi.szechenyi@tolna.hu

I. István Suli

Cím: 7131 Mözs, Iskola u. 19.
Tel.: 74/440-439
E-Mail: wmoi.mozsisuli@tolna.hu

Kijelölt iskola

Cím: 7131, Mözs Iskola u. 19.
Tel.: 74/443-081
E-Mail: ulrichgyorgyi@freemail.hu

Óvodai intézményegység

Cím: 7130 Tolna, Bartók Béla u. 41.
Tel.: 74/440-588
E-Mail: pitypang@tolnaairnet.hu

Zeneiskola

Cím: 7130 Tolna, Festetich u. 131.
Tel.: 74/443-125
E-Mail: fusz.janos@tolnaairnet.hu

RSS hírcsatorna

Iskolánk múltja

A tolnai Széchenyi István Általános Iskola történetének bemutatása

A tolnai oktatásügy, iskolánk története


Tolna város oktatásügyének kezdete, így iskolánk történetének gyökerei is a régmúlt időkre nyúlnak vissza, egészen a pécsi püspökség alapításának idejéig.

A legkorábbi alapítású megyés várak papjainak elsőrendű feladatuk volt a vár megyéje első papjainak előképzése. Tolnavár legkorábbi papja is megkezdte azon ifjak előképzését, akiket a műveltség megszerzésére a püspöki székesegyház káptalanjának iskolájába küldött.

A reformáció éveiben, 1548-ban Zigerius Imre alapított protestáns iskolát Tolnán.Zigerius nem ért el áttörésszerű eredményeket.
Hosszú ideig ez volt a helyzet utódai működése alatt is, noha a magyar reformáció legnagyobb személyiségei, mint például Sztáray Mihály, Szegedi Kis István szolgáltak az iskolában.
Szegedi Kis István utóda, Túri Pál már jelentős eredményekről számolhatott be. A tolnai rektorok alkalmasak voltak arra, hogy nagy kedvet gerjesszenek a tanulásra, és hogy tanulóikba plántálják a kötelesség- és hivatástudatot.
Ilyen színvonalú képzést nyújtó iskola a tolnain kívül nem volt több a hódoltság területén. Hogy milyen életre szóló alapokat és ösztönzéseket adott ez az iskola, fényes bizonysága a tolnai diákok közül kikerülő Baranyai Decsi (Csimor) János életműve.

A tolnai oktatás túlélte a történelem legnagyobb viharait is. A Rákóczi szabadságharc bukása után csend borult az egész országra, Tolna mezőváros elpusztult.
A konszolidáció időszakában, 1728-29-re a város ismét megtelt e4mberekkel, élettel.
Tolnán ebben az időszakban egy szerény, de működő iskola létezett.
A tolnai oktatásügytörtének lényeges mozzanata, hogy 1771-ben Tolnán egy római katolikus felekezeti népiskolát tüntettek fel.

A reformkor évtizedeiben az egyik fontos állomása az iskola történetének Scitovszky János pécsi püspök visitaciója. Kezdeményezésére az iskolamester és két segédje mellé felvettek egy második káplánt, akinek feladata a felső tagozat tanítása lett. A tanítók számának növelésével lehetővé vált egy külön lányosztály létrehozása, s ezzel Tolna teljesítette az ún. nemzeti elemi iskolával szemben támasztott követelményeket. Jelentősége abban állt, hogy csak ez az iskolatípus tette lehetővé a gimnáziumi vagy reáliskolai továbbtanulást.
Az oktatás körülményei ekkor még nem javultak, a tanítás továbbra is a régi, alacsony épületben folyt, amelyben a 900 tanulót már nem lehetett megfelelően elhelyezni. A régi iskola bővítése helyett új iskola építését kezdeményezték.
1856-ban készült el az új négy tantermes iskola, két házzal odébb az egy tantermes lányiskola.
A kiegyezés nemzedékének egyik legkiemelkedőbb törvényalkotása az 1868-as törvény, amely 6-12, ismétlő iskolában 15 éves korig írt elő tankötelezettséget, amit a népiskolai hálózat keretei között kívánt megvalósítani. E hálózat alapját képezték a felekezeti iskolák, melyek ez idáig is az alapfokú oktatás színterét alkották. Az oktatás Tolnán is két felekezeti iskolában folyt.
Az 1870-es évek végén már világosan kirajzolódott, hogy a törvény által előírt osztálylétszámok kialakításához Tolnán még legalább három új osztály felállítására lenne szükség. Anyagi megfontolásból azonban csak ez új osztályt létesítettek úgy, hogy a lányiskola nagytermét választották ketté. A helyszűke így állandósult a tolnai oktatásban, melyre megoldást csak a községi iskola megépítése nyújtott.
1897-ben két tanterem létesült, ami később tovább bővült.
1910-ben készült el az ötödik tanterem. A községi iskola felmerülő költségeit részben az állam, részben a község fedezte.

A tanácsköztársaság bukását követően gyakorlatilag a dualizmus időszakában kialakult iskolarendszer visszaállítása történt meg.
Az 1921. december 21-i rendelkezés előírta a 6-14 évesek tankötelezettségét és a hat elemi elvégzését, valamint a tovább nem tanulók számára a három éves gazdasági továbbképző iskola működtetését. Napirendre került a népoktatás egésze, illetve a polgári és középiskolák reformja.
Tolnán két elemi népiskola, két ismétlő, egy iparos és kereskedő tanonc- képző biztosította a gyermekek oktatását, valamint az 1925. évtől működő polgári iskola.
A község vállalta a 4-4 osztályos fiú- és leányiskola részére az ideiglenes elhelyezése biztosítását. A község ingyenes iskolai célra megkapta a Selyemtenyészeti Felügyelőségtől a selyemfonodai munkásnőotthon emeleti helyiségeit.
Az egymást váltó igazgatók nem tudták megoldani a polgári iskola végleges elhelyezését, ezért ideiglenes megoldásként a község először öt évre kibérelte Braun Sándorné lakását, majd 1931-benFelber Alajosné 10.000 pengős kölcsönéből megvásárolták a római katolikus fiúiskola használaton kívüli épületét, amit 1933 szeptemberére polgári iskola céljára alakították át.
Tolnán 1945-ben állami elemi iskola 318 tanulóval, katolikus elemi iskola 470 tanulóval és polgári iskola működött 226 tanulóval.
1946 őszén az állami elemi népiskolából, valamint a polgári fiú- leányiskola I-II. osztályából két koedukált általános iskolát az I. sz. , illetve a II. sz.(ma Széchenyi és Wosinsky iskola) hoztak létre, amibe az államosítás után a katolikus iskola is beolvadt.
Körülményeikben az ötvenes évek végéig lényeges változás nem történt, nagyobb beruházásokra nem került sor, felújításokat, karbantartásokat sem igen végeztek.
Hosszú ideig nehézséget okozott az állandó napközi hiánya, melyet az évtized végéig nem tudtak megoldani, elsősorban a létszám és az igények emelkedése miatt. A konyha az I. számú (Széchenyi) Iskolában volt, ahol 180-200 gyermek étkezhetett, de még legalább 80-90 igénymaradt kielégítetlenül.
Az I. számú Iskola a 60-80-as években megfelelt a társadalom elvárásainak a szülők egyre növekvő igényeinek.
Az 1990-es évek elejére az I. számú Általános Iskola a város legkedveltebb iskolájává vált, melynek ékes bizonyítéka a leendő első osztályosok többszörös túljelentkezése.
Iskolánk 1997-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét, jogelődje az I. számú Általános Iskola volt.
Pedagógiai programunkba kiemelkedő szerepet kapott az idegen nyelv, az informatika, továbbá a zene és a tánc oktatása.
Nagy hangsúlyt fektettünk a tehetséggondozásra, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására. Az óvoda és az iskola közötti könnyebb átmenet érdekében hoztuk létre a 0. osztályt. Célja az ép értelmű, az óvodából különböző fokú részképesség-, vagy viselkedészavarral érkező iskola éretlen gyermekek törésmentes, kudarc nélküli iskolakezdésének biztosítása. Országos hírű, bázisosztály volt ez, melyet Tolnai Modellként ismerhettek meg a pedagógusok.
1999-ben egy képviselőtestületi döntés értelmében olyan határozat született, mely szerint az 1999/2000-es tanévben a Széchenyi Iskola nem indíthat 0. osztályt. A döntést takarékossági okokra hivatkozva indokolták.
Német nemzetiségi nyelvet oktató iskola vagyunk, de a gyerekeknek lehetőségük van az angol nyelv tanulására is. Külföldi kapcsolataink testvérvárosainkkal (Stutensee, Bodegraven) igen gyümölcsözőek.
Az 1999/2000-es tanévben létrehoztuk az Eu tantermet, az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében.
A rendszerváltás után az egyház visszakapta az ún."emeletes épületet" ahol eddig kb. 250 diák tanult, mint I. számú, illetve Széchenyi iskolában. Mivel a 90-es évek közepén még elfértek az egyházi osztályok egy kisebb épületben, ezért egy ingatlan cserehasználati megállapodás szerint a volt polgári iskola épületében folyt az egyházi tagozatosok oktatása, míg a Széchenyi Iskola (akkor még I. sz. Iskola) használhatta a magas tanulólétszám miatt az emeletes épületet. Ez a megállapodás 2001-i szólt, de a püspökség 1999 januárjában jelezte, hogy az 1999/2000-es tanévtől igényt tart a saját épületére. A Széchenyi István Általános Iskola 1999. június 30-val kiköltözött az emeletes épületből.
Azóta három épületben folyik a tanítás, kevés a hely, kicsi az udvar�és még folytathatnánk a sort. Mégis mindezek ellenére oktatásunk és nevelésünk csak a minősé szintjén mozoghat, a diák, a szülő és hivatásunk tisztelete a legfontosabb.
A helyi oktatásügy több évszázados múltját tekintve megállapítható, hogy a város nagy szellemi hagyatékokkal rendelkezik, sikerek és kudarcok egyaránt jellemzik az elmúlt időszakot.

Napjaink helyi oktatáspolitikai változásainak vesztese a Széchenyi István Általános Iskola lett. Amikor beindult az egyházi oktatás bizonyossá vált, a püspökség előbb- utóbb visszakéri a "széchenyisek" templommal szembeni emeletes épületét. Azóta megoldatlan a gyereksereg megfelelő elhelyezése.
1999. augusztus 1-től megszűntették a Széchenyi és a mözsi iskolát mint önálló intézményt, és bővítették a Wosinsky Iskola tevékenységi körét. Ez utóbbi intézményből hozták létre az Általános Nevelési Központot, amelynek tagintézménye a Széchenyi, a Wosinsky és a mözsi iskola, a Zeneiskola, a Kijelölt Általános Iskola, valamint az óvodák.
Iskolánk szakmai autonómiája nem sérült, önálló arculata továbbra is megmaradt. Hiszen a gyermeknek meg kell kapnia mindazt, amit megérdemel, biztosítani kell számra a megfelelő körülményeket, melyben kibontakozhat.
2007/2008-as tanévtől iskolánk a Wosinsky Mór Oktatási Intézmény Széchenyi István Iskolai Telephelye lett.

Iskolánk épülete előtt áll Széchenyi István mellszobra, rajta egy kis réztáblán a következő idézet olvasható:


"Kiművelt emberfők sokasága a nemzet igaz hatalma."

Tudjuk, hogy a "Legnagyobb magyar" gondolatának örök érvényűsége s a megvalósítás felelőssége elsősorban rajtunk, pedagógusokon múlik, legyenek bármilyenek a körülmények.